„Hol volt, hol nem volt…” - a mesék világa

2019.09.02

A könyvesboltok polcain rengeteg mesekönyv található. Terjedelmükben, témájukban, történetvezetésükben, illusztrációikban, minőségükben is különböznek egymástól.

Nehéz dolgunk van, ha a gyermekünk számára megfelelő mesekönyvet keresünk, legyen szó mondókákról, képeskönyvekről vagy tinikönyvekről. Ennek a bejegyzésnek nem is tiszte ebben útmutatást nyújtani, inkább csak a mesék világának fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet: miért érdemes a közös mesélés rítusát választani?

Miért éri meg mesét olvasni gyermekeinknek?

  • A gyermekeknek nem is annyira a tényleges történet a fontos, hanem sokkal inkább az, ahogyan mesélünk. A rítus válik kiemelkedővé, ahogyan összebújva, nyugodtan, szeretettel mesélünk nekik, és együtt veszünk részt egy másik világ kalandjaiban, felfedezésében.
  • Fejleszti a gyermek nyelvfejlődését, szókincsét, kifejezőkészségét, a hallott szöveg értését.
  • Erősíti a figyelem-koncentrációs képességet, és a memóriát: a gyerekek megpróbálják elismételni a történetet, vissza-visszamondják a mondókákat, verseket, a történet egy-egy részletét, szófordulatát, párbeszédét.
  • Támogatja az érzelmi intelligencia, a képzelet, és a kreativitás fejlődését: a gyermekek találkoznak a jó és a rossz fogalmával, krízisekkel, érzelmileg megterhelő eseményekkel, próbatételekkel. Azonosulnak a mesék főszereplőivel: a fiúk együtt harcolnak a sárkány ellen és győzedelmeskednek, ezzel elnyerve a királylány kezét és a fél királyságot. A történetekben rengeteg érzelem jelenik meg, amelyet átél maga a gyermek is, együtt izgul, gondolkodik a főhőssel a próbák teljesítése során. A főhős kitűnő modellt nyújt a gyermek számára, mert a történetben ugyan együtt küzdenek meg félelmeikkel, de a való életben a gyermek már egyedül lesz képes helyt állni a saját nehézségeiben.
  • A meséknek üzenete van, értéket közvetítenek, amely lehet akár a próbatételekkel való megküzdés módja is. A meséknek mindig van valamilyen tanulsága, amely később felhasználhatóvá válik a gyermek saját életében.
  • Nem utolsósorban: bármikor elővehető, elérhető, a napirendbe könnyen beilleszthető, könnyen mozgatható szórakoztató és fejlesztő eszköz, megküzdési módokat és lehetőségeket tanít a gyerekeknek, megmutatja, hogy nehézségeikkel nincsenek egyedül, más is küzd hasonló problémákkal.

Tévhitek a mesékkel kapcsolatban:

Csak akkor érdemes nekik mesét olvasni, ha már beszélnek: már magzati kortól érdemes mesélnünk, énekelnünk, mondókáznunk gyermekeinknek. Már a 16 hetes magzatok is hallják, hogy mi történik a külvilágban, sőt megtanulják édesanyjuk, környezetük hangjait, később újszülöttként pedig emlékeznek ezekre a magzati élményekre. A korai életkorban történő mesélés továbbá erősíti, mélyíti a kötődést az anya és a magzat, anya és a gyermeke között.

A mesék sok agresszív elemet tartalmaznak: valóban vannak olyan mesék, ahol a farkas hasát felvágják, és kövekkel rakják tele, a főhős mérgezett almát eszik, vagy éppen egy rokka mérgezett hegyének szúrásától mély álomba merül. Megannyi borzalmas jelenet játszódik le szemünk előtt. De csak a mi, felnőtt szemünk előtt. A gyerekek szubjektív világában ez a jó győzedelmeskedéséről és a rossz megbüntetéséről, ártalmatlanná tételéről szól. Mindez csak a képzeletükben jelenik meg, és a fantáziájuk pedig az eddigi tapasztalataikból, élményeikből táplálkozik. Ha valamit nem ért a gyermek, vagy túlzottan erős reakciót, félelmet vált ki a gyermekből, akkor a szülő jelen van és elsimítja ezeket a gondolatokat, érzelmeket, megnyugtatja gyermekét. Maga a mese is tartalmaz feloldást, a konfliktusok végül elrendeződnek és bekövetkezik a katarzis, a megkönnyebbülés. Előző bejegyzésünkben is említettük, hogy a gyermekeknek időnként szükségük van bizonyos mennyiségű frusztrációra és a mesék mindezt biztosítják számukra.

"Happy end" csak a mesékben van, és csak a szerencséseknek adatik meg: a boldog befejezés nem mindig olyan felhőtlen a valóságban, mint a mesében. De: a gyermeknek hinnie, és bíznia kell abban, hogy a világunk alapvetően igazságos és jó, biztonságérzetének kialakulása így támogatást nyer a mesék által. A gyermekek realitásérzéke idővel 6-7 éves korban kifejlődik, nem érdemes és nem is szükséges ezt siettetni.

Tippek meseolvasáshoz, meséléshez:

  • Már a kezdetektől érdemes gyermekeinket összeismertetni, különböző színű, tapintású, csörgő-zörgő, az érzékszerveiket is "megdolgoztató" könyvekkel. Így érdeklődve fogják fogadni és szívesen forgatják majd őket.
  • 8-10 hónapos kortól már a képeskönyvek is leköthetik őket, hiszen találkozhatnak mindennapi tárgyainkkal, állatokkal, közlekedési eszközökkel, bármivel, képek formájában, amik körbe veszik őket.
  • A mesék terjedelme együtt nő a gyermekkel. Az elején érdemes inkább mondókákat, rövidebb - ám képekkel gazdagon ellátott mesekönyveket forgatni, később jöhetnek a hosszabbak, sőt gyermekeinkkel érdemes beszélgetni az elhangzottakkal kapcsolatban: mi történt a mesében? Ki volt a főszereplője? Milyen kalandokban volt része? (Ezzel fejleszthetjük a memóriáját is!)
  • Nem kell mindig mesekönyvhöz nyúlnunk, időnként szőhetjük közösen a mese fonalát, hiszen a mesékben megnyilvánulhatnak gyermekünk napi eseményei, tapasztalatai, élményei. Érdemes szabad folyást engedni a saját meséknek, hiszen feszültségcsökkentő hatással lehet gyermekünkre. Sőt a gyermekek szeretnek főhőssé válni saját történeteikben, és akár kiskutyusként elmenni a kutyaiskolába és mindenféle kalandba keveredni pajtásaikkal.
  • Fontos egyfajta rutint kialakítani, legyen meg a helye és az ideje a mesélésnek, és ezt próbáljuk megőrizni. Mindez a biztonságot, a kiszámíthatóságot fogja jelenti és azt a tudatot, hogy a szülő abban az időtartamban elérhető lesz számára, fizikailag és érzelmileg egyaránt.

A mesélésnek nincsen felső korhatára. Amikor már gyermekünk tud olvasni, akkor is igényelheti az esti szeánszokat, összebújásokat, hiszen ekkor tapasztalhatja meg, hogy a szülő figyelmének kizárólagos tulajdonosa, nyugalomban, biztonságban van. Érdemes megörvendeztetni ezzel a közös élménnyel, még akkor is, ha fáradtak vagyunk sokszor és "szalad" a konyha is. Hosszútávon megtérülő befektetés ez, amely a jelenben és a jövőben is hatással lesz személyiségfejlődésére, képességeire és kapcsolataira.

Képek forrása: www.maxpixel.net