A testvérféltékenység oka, haszna, ellenszere 2. rész     10 tipp a szebb jövőért

Előző bejegyzésünkben megmutattuk a testvérféltékenység hátterét, valamint beszéltünk annak pozitív oldaláról is. Mostani írásunkban pedig felfedjük, hogy mit is tehetünk szülőként annak érdekében, hogy enyhítsük a feszültséget.

Ha gyermekeink összekapnak valamin, amennyiben lehetséges, minden esetben érdemes picit várni, hátha tudják egymást közt is rendezni soraikat. De mit is tegyünk?

• Fontos, hogy ne egyből avatkozzunk be, de ne is látszódjunk közömbösnek.
• Hangsúlyozott, hogy pártatlanságunkat egészen addig meg kell őriznünk, amíg nem bizonyosodunk meg róla, hogy mi is történt pontosan.
• Az erőszakot nem hagyhatjuk szó nélkül, ilyenkor mindig közbe kell lépnünk a zéró tolerancia elvét képviselve.
• Ne általános kéréseket fogalmazzunk meg gyermekeink felé: "légy kedvesebb a másikkal", hanem konkrétumokat mondjuk nekik: "legközelebb kérdezd meg tőle, hogy neki jó lesz-e, ha így osztjátok meg a játékokat".
• Ne követeljük meg a nagyobbtól, hogy pusztán azért, mert ő az idősebb engedjen a kisebbnek
• Ha azonnal nincs is rá módunk, utólag mindig beszéljük át velük, hogy mi és miért történt, és miért járt ezekkel a következményekkel
• Ne oldjunk meg helyettük mindent, inkább adjunk tanácsokat számukra, hogy hogyan is rendezhetik megfelelően a konfliktusaikat.

Lehetőségként bemutatunk egy 4 lépéses konfliktusrendezési módszert, amely szülői beavatkozás esetén alkalmazható. Ha már úgy látjuk, hogy gyermekeink nem fogják tudni maguk közt rendezni a viszályt, a következő négy lépéssel lehetünk segítségükre:

1.) Mindenkit meghallgatunk egyesével, közben nem szakítunk félbe senkit

2.) Összefoglaljuk, és értelmezzük az elhangzottakat

3.) Biztassuk őket arra, hogy keressenek valami megoldást a helyzetre, és mondjuk el nekik, hogy amennyiben ez nem megy nekik, úgy mi fogunk dönteni a kérdésben, és mivel mi nem tudunk minden részletet, mert nem voltunk jelen, az is megtörténhet, hogy egyikük sem fog jól járni, nem kapják meg, amit szeretnének.

4.) Majd hagyjuk őket kicsit magukra, had döntsenek addig. Pár perc múlva menjünk vissza, és győződjünk meg róla, hogy sikerrel jártak-e.

Ha ehhez a módszerhez hozzászoknak, és a megtanultakat a legtöbb helyzetben tudják alkalmazni, akkor szociális készségeik, személyiségük fejlődni fog, és felnőttként is sokkal önállóbbak lesznek majd. Valószínűleg nem elsőre fog működni a módszer, hanem mindenkinek időre lesz majd szüksége ahhoz, hogy megtapasztalja, és alkalmazni tudja. Például első alkalmazásakor még a gyerekek lehet, hogy nem értik pontosan, hogy mit jelent az, ha a szülő azt mondja, hogy "ha nem jutnak egymás közt dűlőre, akkor lehet, hogy egyikük sem fog jól járni". Ha tényleg erre kerül aztán a sor, és a gyakorlatban is megtapasztalhatják, hogy mindez mit is jelent, utána már biztosan nagyobb erőfeszítést fognak tenni annak érdekében, hogy egymás közt igazságosan, vagy méltányosan rendezzék a konfliktust, ahelyett, hogy ismét mindketten lemaradjanak valamiről a veszekedés miatt. Erre tehát a szülőknek is fel kell készülniük, hiszen látható, hogy nem biztosított itt sem, hogy egyből, elsőre gördülékenyen megy majd a dolog. Itt is kitartásra és következetességre van szükség ahhoz, hogy a későbbiekben élvezhessük az elsajátított módszer gyümölcsét.

Összefoglalva tehát: a legfontosabb javaslatok arra vonatkozóan, hogy hogyan is enyhíthetjük a testvérek közti féltékenységet:

1.) Először is a mi hozzáállásunkon kell változtatnunk

2.) Ne avatkozzunk bele mindig a konfliktusokba

3.) Ne hasonlítgassuk őket össze

4.) Mindig a jó tulajdonságaikat emeljük ki

5.) Ne skatulyázzuk be őket (pl. "Jaaaj, te mindig olyan nyávogós/hisztis vagy!")

6.) Ne kivételezzünk egyik gyermekünkkel sem

7.) Igyekezzünk mindig legalább egy kis külön időt mindenkivel tölteni, amikor nem kell osztozkodnia szeretetünkön, figyelmünkön.

8.) Legyenek saját dolgaik, tulajdonaik, amiket nem kell megosztaniuk senkivel

9.) A szabályok legyenek igazságosak és mindenkire egyformán érvényesek

10.) A zéró tolerancia elve érvényesüljön az agresszióval (verbális és nonverbális) szemben

És végezetül a legfontosabbak:

• Tartsuk mindig szem előtt, hogy csak azért, mert ők testvérek, még nem kell mindig minden körülmények között a legnagyobb szeretetben lenniük egymással.
• A veszekedésük nem szülői kudarc, nem azért veszekednek, mert mi rossz szülők vagyunk, hiszen a testvérféltékenység egy teljesen természetes jelenség.
• Lényeges, hogy mindenki legyen elfogadó a másikkal szemben, és azt tanulják meg tőlünk, hogy a másik egyéniségét tiszteletben kell tartani.

Könyvajánló: Valliéres S. (2012). Pszichotrükkök 3-6 éves korig. Budapest: Libri Kiadó.

Képek forrása: www.flickr.com, www.pixabay.com